21. rész: Második szerelem

A kórteremben:

-Még mindig nincs változás?- k. Kazuki

-Semmi- felelte Trey halkan

Kazuki otthagyta Jinot és Treyt a szobában és kiment a többiekhez, Alisa aggódva nézett rá, de Kazuki csak a fejét rázta. Zoey  Eclairrel próbálta lecsillapítani Dumot:

-Nyugodj már meg és figyelj rám!- Eclair már majdnem üvöltött az idegességtől

-Eclair vegyél vissza egy kicsit!- Zoey nem bírt a húgával

-Jó! Rendben van, hogy Thris megölte a szerelmed, de azért te gondolhatnál egy kicsit rá is! Mert a drága szív szerelmed kegyetlenül megölte az öccsét, remélem nem kell megint elmesélnem! És ezt elég nehéz 5 éven keresztül hordozni pláne ha minden egyes nap együtt kell dolgozni az ellenséggel! Megértem, hogy kivagy akadva, nem csodálom ez érthető! Mind a ketten hülyék voltak és Maya húzta a rövidebbet, de a végén valaki úgyis meghalt volna! És ha fordítva történi akkor Trey lenne olyan állapotban mint most te.- Eclair otthagyta őket

-Dum! Sajnálom! Tudom, hogy nagyon fáj, de túlkell lenned rajta és, ha Thris jobban lesz remélem nem akarsz végezni vele, hiszen az már semmin sem segítene!

Dum felállt, átkarolta Zoeyt és sírni kezdett. Eközben Jino és Trey beszélgetek:

-Trey! Minden oké?- k. Jino

-Aha, persze csak az a lány akiért a világon mindent megtennék itt fekszik előttem, nincs magánál és majdnem meghalt.

Pár perc múlva Jino ismét megszólalt:

-Biztos fáradt vagy. Nem akarsz kimenni és pihenni egy kicsit? Addig én itt maradnék

-Nem! Nem hagyom el!

-Akkor legalább egyél! Hozok neked valamit.- felállt és kiment

Trey megfogta Thris kezét, fejét az ágyra hajtotta és már aludt is. Tsubaki nézett be a szobába:

-Srácok! Mennünk kell! A főnöknek biztos feltűnt, hogy nem jelentkezünk!

-Trey elaludt! Itt maradok velük!- javasolta Jino

-Hogyisne! Te is olyan fáradt lehetsz mint ő!- bökött a fejével Trey felé –És amúgy is megkell, hogy nyugtassa valaki Tweedledumot. Jó lenne, ha te is beszélnél vele. Majd mi Lumival figyeljük őket. Ez parancs!- tette hozzá Tsubaki mosollyal az arcán. Jino is elmosolyodott és otthagyták őket.

Másnap délután:

Trey még mindig ugyanúgy ült Thris mellett mint az elmúlt pár napban. Egyszer csak Thris mozgatni kezdte a szemhéját és próbálta kinyitni a szemét. Trey erre felfigyelt, felállt és fölé hajolt. Ez nem tűnt okos döntésnek. Thris kinyitotta a szemét, az első amit meglátott az Trey vigyorgó arca volt. Valahogy Thris ennek nem nagyon örült főleg amikor Trey átölelte, hevesen tiltakozni és ordítozni kezdett:

-Héé! Engedj el!! Ez nem vicces! Hallod?! ENGEDJ MÁR EL!!!!- ordította piros arccal

A többiek berohantak a szobába, amikor meglátták Thris rákvörös fejét, ahogy Trey ölelgeti mind elkezdtek nevetni. 4 nap óta ez volt az első örömteli kacajuk.

-Nem igaz Trey! Alig egy perce, hogy magához tért te meg máris ráveted magad?- k. Len és már könnyezett a nevetéstől. De Trey nem felelt csak mosolygott örömében. Pár perc múlva végre elengedte Thrist, de a kezét még mindig fogta. Ragyogó szemekkel nézett Thrisre.

-Na jól van Trey! Elég! Az elmúlt napokban alig ettél és aludtál! Irány a konyha és aztán az ágyad! Fjuji segíts neki, mert képes és még 4 napig itt lesz!- ez Alisa volt

Fjuji megfogta Trey karját, lassan és nehezen, de végre sikerült kirángatnia őt.

-Mi is menjünk! Hagyjuk, hogy Thris pihenhessen!- m. Jud

Eclair megvárta amíg a többiek elhagyják a szobát, leült Thris mellé és sóhajtott egyet.

-Nagyon aggódtunk! Többé ne csinálj ilyet!- m. Eclair

-Meddig voltam itt?- k. Thris

-4 napig.

Pár másodperc csönd után:

-Tweedledummal mi van?- k. Thris

-Még emészti

-Nagyon utál?

-Már túlvan azon, hogy te voltál.

-A főnök?

-Nem szólt rólad az Uniós Tanácsnak. Mindenki úgy tudja, hogy kiborgok támadtak rátok.

Ismét csönd lett

-Na én megyek! Hagylak aludni. Fáradt lehetsz. Bár 4 nap kóma után szerintem egész jól kipihented magad.- kacsintott Eclair

-Nagyon köszönök mindent!- szólt Thris amikor Eclair már az ajtóban állt, de erre visszafordult:

-Ne nekem köszönd!

Thris zavart arckifejezést vágott.

-Treynek! Ő minden percben itt volt melletted és ő állította le Dumot is. Nem mozdult mellőled egy percet sem.- elhagyta a szobát de még visszadugta a fejét és visszaszólt az ismét elpirult Thrisnek:

-Nagyon szerethet téged!

Másnap reggel a WONZO tárgyalótermében:

Mindenki az asztalnál ült, de 3 hely üres volt, az egyik Mayáé a másik Thrisé, a harmadik Bankotsué. Trey Thris székére figyelt, de hirtelen mindenki felkapta a fejét és az ajtóra meredtek. Thris lépett be rajta makk egészségesen. Trey felállt, odafutott hozzá és ismét szorosan magához ölelte. Len, Alisa, Jud és a többiek grimaszolva várták, hogy Thris mikor fog ütni, de ez most elmaradt. Thris pár másodpercig tűrte, hogy átöleljék, de aztán mérgesen megszólalt:

-Na jól van, elég lesz engedj el! Jóból is megárt a sok!

Trey nagy nehezen elengedte

-Még a végén kedves leszek veled is.- m. nagyon halvány vigyorral a száján.

Trey Thrist követve visszaült a helyére Jud mellé.

-Hát legalább már egy kicsit kedvel téged!- súgta oda a lány

Kinyílt az ajtó a főnök jött be rajta, odalépett a széke elé de nem ült le.

-Mindenkit megkérnék, hogy hagyja el a szobát! Thrist kivéve!- szólt komoly hangon

-Ugye nem akarja eltanácsolni őt?!- k. Trey mikor a főnöke mellé ért.

-Trey, nyugi! Inkább tedd azt amit mondott.- m. Alv

Végül kettesben maradtak. Hosszas hallgatás után Bankotsu megszólalt:

-Remélem tisztában vagy a helyzet komolyságával!

-Igen uram!

-És azzal is. Hogy ez nagyon rossz következményekkel járhat!

-Igen uram!

-De hatalmas szerencséd van! Amikor az ÚT megtudta, hogy az egyik ügynökünk meghalt rögtön szólítottak, hogy magyarázzam meg a történteket! Nem mondtam meg, hogy te gyilkoltad meg! Úgy tudják, hogy egy bevetésről jöttetek vissza amikor kiborgok támadtak meg benneteket! A többit már kitalálhatod! Remélem soha többén nem fog ez előfordulni! Ha még egyszer valaki a saját társa által hal meg, az illető már nem fogja megúszni! Ugye érted?

-Igen uram! És köszönöm!

-Csak azért tettem, mert jól tudom mi volt köztetek! Végeztem!

Elakarták volna hagyni a termet, de amikor kinyitották az ajtót mindenki a lábuk előtt landolt.

-De azt ugye tudjátok, hogy hallgatózni nem illik?- k. egy kicsit megenyhülve Bankotsu

Mindenki egymáson feküdve felnézett rá és zavartan nevetett.

Este a tetőn

-Már mindenhol kerestelek.- Thris hangját halotta Trey, aki az épület szélén ült, arcát a szélbe emelve

-Mindig ide jövök ha magányra vágyom- felelte

-Hát, remélem nem zavarok?

-Ugyan! Te soha!

Thris odalépett mellé és ő is leült.

-Eclair mondta, hogy mit tettél értem.

-Tényleg?- pislogott zavartan Trey

-Megszeretném köszönni, hogy megmentettél és, hogy vigyáztál rám.

-Bele őrültem volna, ha bajod esik.

-Köszönöm.- súgta Thris halkan, becsukta a szemét és fejét Trey vállára hajtotta. Így maradtak egymás mellet még sokáig, csöndben.