19. rész: Életre halálra 
 
  
-Maya! Most már elegem van belőled! A hazugságaidból, abból, hogy folyton mindenen megsértődsz, az álszentségedből és abból, hogy mindig mindenbe belekötsz, ami velem kapcsolatos! –kiabált Thris. 
-Ó igen? Ezeket pont te mondod? –kérdezett vissza Maya. 
-Miért? Áruld már el mit tettem ellened?? Hm?? Na mondjad? Mit? 
-Folyton piszkálsz és nem hagysz békén!! –mondta Maya. 
-Mintha te ártatlan lennél? Talán nincs rá okom? Vagy már elfelejtetted… elfelejtetted, hogy mi történt 5 évvel ezelőtt?  
-Hú, felhoztad a régi témát, mi? 
-Hogy merészeled!!! –kiáltotta Thris és pofonvágta Mayat. 
-Na ez már sok!  
-Szerintem is! Kihívlak párbajra! –mondta Thris. 
-Rendben! Mikor és hol? –kérdezte Maya. 
-A Sebes bolygón, a Holtak hegyén! Holnap este 10-kor! –mondta Thris. 
-Ott leszek. –mondta Maya és elment. 
-Már alig várom. –mondta Thris és hátatfordítva otthagyta Mayát. 
  
Másnap, WONZO főhadiszállása, este 21:30 : 
Már mindenki ott volt. 
Egyszer csak futva kiabál Trey. 
-Szasztok! Nem tudjátok, hol van Thris? Sehol se találom. A főnök hivatott minket, mert az Aeneasra kell mennünk! 
-Nem! –válaszolták. 
-Á, sziasztok csajok! Nem tudjátok, hogy hol van Maya? –kérdezte Tweedledum. 
-Sajnos nem! –mondták. 
-Várjatok egy kicsit! –mondta Lumi. –Ez nem furcsa, hogy két ellenség, pontosan egyszerre tűnt el?  
-Hm! Tényleg! –mondta Alv. 
Erre mindenki Eclairre nézett. 
-Most mi van?  
-Nem tudod véletlenül, hogy hol vannak? –kérdezte Jack. 
-Hát igen! Mivel te vagy a kapocs kettőjük között. –mondta Len. 
-Bocsi, de most tényleg… úr isten! 
-Na! Mi az? Mondd már! –ugrott fel a székből Kazuki. 
-Thris mondott valamit, hogy ma este… azt hiszem, hogy ma este párbajozni fog Mayaval. –mondta rémülten Eclair. 
-Miiii??? –ordított mindenki. 
-Gyerünk, mire várunk még? Induljunk!!! –mondta Trey és Dum. 
Mindenki felszállt a hajójára és elindultak a Sebes bolygóra. 
  
Holtak hegye: 
-Végre szemtől szemben találkozunk! –mondta Maya. 
-Igen! Végre bosszút állhatok az öcsémért! –kiáltotta Thris. 
Maya kezdte a támadást. 
Eldobta a bumerángját, amit tűzgömbök követtek. 
Thris ügyesen kerülte ki a támadást. 
-Csak ennyit tudsz? –kérdezte Thris. 
-Ugyan már! Ez csak bemelegítő. –mondta Maya. 
Thris az ostorával és a fénygömbbel támadott. 
Az ostor eltalálta Maya kezét. 
-Ezt megbánod! –ordított és ismét eldobta a bumerángot. 
Thris elugrott előle. 
-Úgy látom, hogy a gyorsaságod megmaradt! –mondta Maya. 
-Úgy látom, hogy a módszereid nem változtak! –vágott vissza Thris. 
Maya ezt követő támadásai mind eltalálták Thrist. 
Először a bumeráng, utána a fénygömbök, majd a tűzgömb is. 
-Ááá! Nem fogsz legyőzni! –kiáltott Thris. 
-Tényleg? Ez érdekes, te alig karcoltál meg, de én már… hupsz csak nem vérzik az oldalad? –kérdezte gúnyosan Maya. 
-Ezt megkeserülöd! –kiáltotta Thris. 
Mihelyt kimondta már támadott is. 
  
A Zriha fedélzetén: 
-Hugi ugye időben odaérünk? –kérdezte Zoey. 
-Nagyon remélem! –mondta Eclair. 
-Figyeljetek csajok, messze van még? –kérdezte idegesen Trey. 
-Nem! Mindjárt megtaláljuk az ugrókaput! –mondta belejentkezve Alisa. 
-Á sziasztok! Ti is visszaértetek? –kérdezte Alv. 
-Igen! –válaszolta Jino. 
-Ja Eclair! Végre elmondanád, hogy miért utálják ezek ketten egymást? –kérdezte Dum. 
-Majd ott elmondom! –mondta Eclair. 
-Ne csináld már ezt! Szerintem mindenki, már nagyon kíváncsi rá! –mondta Dum. 
-Az lehet! de addig nem mondok semmit amíg meg nem találjuk őket! –mondta Eclair. 
-Figyelj hugi! Ez igen nagy titok lehet, ha még nekem se mondtad el! –mondta sértődött hangon Zoey. 
-Bocsáss meg Zoey! De ez túl fájdalmas dolog! –mondta Eclair. 
-Figyelj nyuszifül megvan az ugrókapu. –mondta Len. 
-Kössz! Akkor irány!  
  
A Holtak hegyén: 
Thris és Maya már kezdtek fáradni. Thris vesztésre állt. 
A düh elborította az agyát, így nem tudott tisztán gondolkodni. 
-Akkor is bosszút állok, ha belehalok! –ordította Thris és eldobott egy derejgömböt. 
-„Honnan van még ereje! Ez lehetetlen!” –gondolta Maya. 
-Na mi az? Csak nem legyengülünk? –kérdezte Thris. 
-Nem hiszem! –válaszolta Maya és eldobta a bumerángot. 
Thris leesett a földre. 
-Ki a gyen.. –ki se tudta mondani Maya, mert Thris ostora eltalálta a lábát és a bal kezét. 
Maya is leesett a földre. 
-Ez nem lehet! –kiáltotta Maya és minden támadását ráküldte Thrisre. 
Minden haszontalan volt. 
Egyik se találta el. 
-Már nem tudsz koncentrálni? –kérdezte Thris. 
-Erre ne vegyél mérget! –mondta Maya és ismét a bumeránggal támadott. 
Egyszer csak Thris becsukta a szemét. 
-„kérem az erőt, ami segít a győzelemben! Minden energia az övé, minden erő az övé!” –mondta magában Thris, majd felemelte a kezét. 
-Hívom az elemi erőt! –kiáltotta. 
A kezében megjelent egy olyan fényes gömb, ami mindenkit elvakított volna, majd eldobta Mayara. 
Telibe találta Mayat, aki lezuhant a földre és nem mozdult többé. 
Eközben odaértek a többiek is. 
-Thris, neeee! –kiáltották. 
Mikor Dum meglátta az ott fekvő Mayat rögtön odarohant. 
A többiek is vele tartotta. 
-Mit tettél vele! Te átkozott! Mit??? –ordította Dum. 
-Csak amit megérdemelt! –válaszolta kicsit kábán. 
Trey átkarolta Thrist. 
-Várj, majd én segítek. 
-Kösz! –mondta Thris elpirulva. 
-Thris, jól vagy? –kérdezték. 
-Persze. –válaszolta. 
-Ezért megfizetsz! –ordította Dum és bevetette a mágneses erejét. 
Thris mozdulni sem tudott. 
-Engedd el! Nem látod, hogy alig áll a lábán? –mondta Kazuki. 
-Nem baj! Így legalább könnyebb dolgom lesz.  
Egyszer csak Len ellökte Dummot, így Thris kiszabadult a mágneses térből. 
-Fejezd be! –kiáltotta Trey és behúzott egyet Dumnak. 
-Miért nem hagytad, hogy megöljem! Hiszen ő is végzett a szerelmemmel. –mondta Dum és feltápászkodott a földről. 
-Figyelj Tweedledum, volt oka Thrisnek! –mondta Eclair. 
-Na persze! –mondta Dum. 
Eközben Thris nem bírta tovább és elájult Trey karjaiban. 
-Rendben, akkor elmondom, amit annyira titkolunk. Tudjátok, hogy mi Thrissel, már régóta ismerjük egymást. És azt is, hogy Maya is a csapatunkba volt. Csak, hogy az egyik bevetés alkalmával rájöttünk, hogy Maya titkos infokat adott át a kiborgoknak. Ezt mi elmondtuk a főnöknek, aki rögtön kirúgta. Ezután Maya kitervelt egy buszút ellenünk. Thrisnek volt egy öccse, aki ott volt a bizonyos napon a WONZO főhadiszállásán. Nem számítottunk kiborg támadásra. Thris öccsét elbújtattuk egy irodába. Mi elmentünk harcolni. Azonban arra nem számítottunk, hogy felakarják robbantani az épületet. Rohantunk az irodába Huegaért, de amikor odaértünk… -Eclair szeméből kicsordult egy könnycsepp. –amikor odaértünk ott találtuk Mayat Huagaval. Huega ott térdelt Maya előtt és sírt. Ekkor Maya ránk nézett undorító mosollyal és lelőtte Huegat. 
-Micsoda?? Maya megölte Thris öccsét??? –kérdezték ámulva. 
-Igen a szemünk láttára. –mondta Eclair. 
Ekkor észrevették, hogy Thris erősen vérzik.  
-Istenem, Trey vidd el gyorsan a kórházba! –mondta Tsubaki. 
-Eclair…én… én sajnálom! –mondta hidegen Dum. –De akkor se kellett volna megölni! Lehet, hogy mérges, de az már 5éve volt!  
Dum felkapta Maya holtestét. 
-Tweedledum, várj! –mondta Eclair. 
-Hagyjad, most gondolkoznia kell! Össze van zavarodva! –mondta Hiei. 
-Eclair, te hogy tudtál ilyen emlékekkel élni? –kérdezte Tsubaki. 
-Hát nem volt könnyű, de erős vagyok! –jelentette ki. 
-Figyeljetek, szerintem kéne szólni a főnöknek! –mondta Alv. 
-Ja. Ő pedig szólna az Uniós Tanácsnak és ha ez az ügy kitudódik, akkor tuti kinyírnak minket. –mondta Alisa. 
-Igaza van Alisanak. Jobb, ha ez köztünk marad! –mondta Fyuji. 
-Akkor menjünk haza! –mondta Jack. 
-Oké! –válaszolták. 
Eclair és Len egy kicsit lemaradt tőlük. 
-Minden rendben? –kérdezte Len. 
-Nem, semmi sincs rendben! –mondta Eclair és elkezdett sírni. 
-Na, nyugodj meg! Tudom, hogy nehéz elfelejteni, de próbáld meg! –nyugtatta Len. 
-De nem megy! Ahányszor csak megláttam Mayat, mindig előjött az a kép, amikor lelőtte Huegat.  
-Figyelj rám! Eddig bírtad tartani! Tudom, hogy most már erősebb vagy, mint régen! Nem könnyű, de én és a többiek segítünk! Mert egy csapat vagyunk! Oké?? 
-Igen! Köszi! Te mindig tartod bennem a lelket! –mondta Eclair és megcsókolta Lent. 
-Hahó, álom pár! Nem jönnétek? Jó lenne már otthon lenni! –mondta Hiei. 
-Már is megyünk! –kiáltották. 
  
A kórházban: 
-Hogy van Thris? –kérdezte Eclair. 
-Nincs jól! Azt mondták az orvosok, hogy kómában van! –mondta Trey. 
-Hé! Haver, fel a fejjel! Minden rendben lesz! –mondta Jino. 
-Igen! Én is hamar felébredtem! –mondta Zoey. 
-Köszi srácok, ez sokat jelent! –mondta Trey. 
-Jó estét csapat! –mondta Bankotsu belépve a kórterembe. 
-Oh. Főnök. Ön mit keres itt? –kérdezte Lina. 
-Hát ezt én is kérdezhetném! Nem igaz? 
-Mi… mi 
-Nem kell mentegetőznetek! Tudok mindent. –mondta Bankotsu. 
-Tud mindent? De hogyan? –kérdezték. 
-Ez maradjon az én titkom, de jobb ha tudjátok és mindig mindent tudok! 
-Értettük!  
-Hogy van a beteg? 
-Nem jól. Kómában van, de nem olyan súlyos, mint amilyen Zoeynak volt! –mondta Trey. 
-Az jó! –mondta Bankotsu. –Eclair, Zoey gyertek ki! 
-Oké! 
-Nos! Feladat van számotokra. Tudom, hogy ilyet nem szokás kérni tőletek, de most kérem. Kémkedni kéne a kiborgok után. 
-Tessék?, -kérdezte Zoey. 
-Ezt ugye most nem mondja komolyan, -kérdezte Eclair. 
-De igen! A legkomolyabban mondom. 
-Rendben. 
-Menjetek a Platon bolygóra és gyűjtsetek minél több információt. –mondta Bankotsu. 
-Miért pont minket kért meg? –kérdezte Zoey. 
-Mert bízom bennetek! –mondta Bankotsu. –Induljatok!!! 
-Értettük! –válaszolták és elfutottak.  |