19. rész: Életre halálra
-Maya! Most már elegem van belőled! A hazugságaidból, abból, hogy folyton mindenen megsértődsz, az álszentségedből és abból, hogy mindig mindenbe belekötsz, ami velem kapcsolatos! –kiabált Thris.
-Ó igen? Ezeket pont te mondod? –kérdezett vissza Maya.
-Miért? Áruld már el mit tettem ellened?? Hm?? Na mondjad? Mit?
-Folyton piszkálsz és nem hagysz békén!! –mondta Maya.
-Mintha te ártatlan lennél? Talán nincs rá okom? Vagy már elfelejtetted… elfelejtetted, hogy mi történt 5 évvel ezelőtt?
-Hú, felhoztad a régi témát, mi?
-Hogy merészeled!!! –kiáltotta Thris és pofonvágta Mayat.
-Na ez már sok!
-Szerintem is! Kihívlak párbajra! –mondta Thris.
-Rendben! Mikor és hol? –kérdezte Maya.
-A Sebes bolygón, a Holtak hegyén! Holnap este 10-kor! –mondta Thris.
-Ott leszek. –mondta Maya és elment.
-Már alig várom. –mondta Thris és hátatfordítva otthagyta Mayát.
Másnap, WONZO főhadiszállása, este 21:30 :
Már mindenki ott volt.
Egyszer csak futva kiabál Trey.
-Szasztok! Nem tudjátok, hol van Thris? Sehol se találom. A főnök hivatott minket, mert az Aeneasra kell mennünk!
-Nem! –válaszolták.
-Á, sziasztok csajok! Nem tudjátok, hogy hol van Maya? –kérdezte Tweedledum.
-Sajnos nem! –mondták.
-Várjatok egy kicsit! –mondta Lumi. –Ez nem furcsa, hogy két ellenség, pontosan egyszerre tűnt el?
-Hm! Tényleg! –mondta Alv.
Erre mindenki Eclairre nézett.
-Most mi van?
-Nem tudod véletlenül, hogy hol vannak? –kérdezte Jack.
-Hát igen! Mivel te vagy a kapocs kettőjük között. –mondta Len.
-Bocsi, de most tényleg… úr isten!
-Na! Mi az? Mondd már! –ugrott fel a székből Kazuki.
-Thris mondott valamit, hogy ma este… azt hiszem, hogy ma este párbajozni fog Mayaval. –mondta rémülten Eclair.
-Miiii??? –ordított mindenki.
-Gyerünk, mire várunk még? Induljunk!!! –mondta Trey és Dum.
Mindenki felszállt a hajójára és elindultak a Sebes bolygóra.
Holtak hegye:
-Végre szemtől szemben találkozunk! –mondta Maya.
-Igen! Végre bosszút állhatok az öcsémért! –kiáltotta Thris.
Maya kezdte a támadást.
Eldobta a bumerángját, amit tűzgömbök követtek.
Thris ügyesen kerülte ki a támadást.
-Csak ennyit tudsz? –kérdezte Thris.
-Ugyan már! Ez csak bemelegítő. –mondta Maya.
Thris az ostorával és a fénygömbbel támadott.
Az ostor eltalálta Maya kezét.
-Ezt megbánod! –ordított és ismét eldobta a bumerángot.
Thris elugrott előle.
-Úgy látom, hogy a gyorsaságod megmaradt! –mondta Maya.
-Úgy látom, hogy a módszereid nem változtak! –vágott vissza Thris.
Maya ezt követő támadásai mind eltalálták Thrist.
Először a bumeráng, utána a fénygömbök, majd a tűzgömb is.
-Ááá! Nem fogsz legyőzni! –kiáltott Thris.
-Tényleg? Ez érdekes, te alig karcoltál meg, de én már… hupsz csak nem vérzik az oldalad? –kérdezte gúnyosan Maya.
-Ezt megkeserülöd! –kiáltotta Thris.
Mihelyt kimondta már támadott is.
A Zriha fedélzetén:
-Hugi ugye időben odaérünk? –kérdezte Zoey.
-Nagyon remélem! –mondta Eclair.
-Figyeljetek csajok, messze van még? –kérdezte idegesen Trey.
-Nem! Mindjárt megtaláljuk az ugrókaput! –mondta belejentkezve Alisa.
-Á sziasztok! Ti is visszaértetek? –kérdezte Alv.
-Igen! –válaszolta Jino.
-Ja Eclair! Végre elmondanád, hogy miért utálják ezek ketten egymást? –kérdezte Dum.
-Majd ott elmondom! –mondta Eclair.
-Ne csináld már ezt! Szerintem mindenki, már nagyon kíváncsi rá! –mondta Dum.
-Az lehet! de addig nem mondok semmit amíg meg nem találjuk őket! –mondta Eclair.
-Figyelj hugi! Ez igen nagy titok lehet, ha még nekem se mondtad el! –mondta sértődött hangon Zoey.
-Bocsáss meg Zoey! De ez túl fájdalmas dolog! –mondta Eclair.
-Figyelj nyuszifül megvan az ugrókapu. –mondta Len.
-Kössz! Akkor irány!
A Holtak hegyén:
Thris és Maya már kezdtek fáradni. Thris vesztésre állt.
A düh elborította az agyát, így nem tudott tisztán gondolkodni.
-Akkor is bosszút állok, ha belehalok! –ordította Thris és eldobott egy derejgömböt.
-„Honnan van még ereje! Ez lehetetlen!” –gondolta Maya.
-Na mi az? Csak nem legyengülünk? –kérdezte Thris.
-Nem hiszem! –válaszolta Maya és eldobta a bumerángot.
Thris leesett a földre.
-Ki a gyen.. –ki se tudta mondani Maya, mert Thris ostora eltalálta a lábát és a bal kezét.
Maya is leesett a földre.
-Ez nem lehet! –kiáltotta Maya és minden támadását ráküldte Thrisre.
Minden haszontalan volt.
Egyik se találta el.
-Már nem tudsz koncentrálni? –kérdezte Thris.
-Erre ne vegyél mérget! –mondta Maya és ismét a bumeránggal támadott.
Egyszer csak Thris becsukta a szemét.
-„kérem az erőt, ami segít a győzelemben! Minden energia az övé, minden erő az övé!” –mondta magában Thris, majd felemelte a kezét.
-Hívom az elemi erőt! –kiáltotta.
A kezében megjelent egy olyan fényes gömb, ami mindenkit elvakított volna, majd eldobta Mayara.
Telibe találta Mayat, aki lezuhant a földre és nem mozdult többé.
Eközben odaértek a többiek is.
-Thris, neeee! –kiáltották.
Mikor Dum meglátta az ott fekvő Mayat rögtön odarohant.
A többiek is vele tartotta.
-Mit tettél vele! Te átkozott! Mit??? –ordította Dum.
-Csak amit megérdemelt! –válaszolta kicsit kábán.
Trey átkarolta Thrist.
-Várj, majd én segítek.
-Kösz! –mondta Thris elpirulva.
-Thris, jól vagy? –kérdezték.
-Persze. –válaszolta.
-Ezért megfizetsz! –ordította Dum és bevetette a mágneses erejét.
Thris mozdulni sem tudott.
-Engedd el! Nem látod, hogy alig áll a lábán? –mondta Kazuki.
-Nem baj! Így legalább könnyebb dolgom lesz.
Egyszer csak Len ellökte Dummot, így Thris kiszabadult a mágneses térből.
-Fejezd be! –kiáltotta Trey és behúzott egyet Dumnak.
-Miért nem hagytad, hogy megöljem! Hiszen ő is végzett a szerelmemmel. –mondta Dum és feltápászkodott a földről.
-Figyelj Tweedledum, volt oka Thrisnek! –mondta Eclair.
-Na persze! –mondta Dum.
Eközben Thris nem bírta tovább és elájult Trey karjaiban.
-Rendben, akkor elmondom, amit annyira titkolunk. Tudjátok, hogy mi Thrissel, már régóta ismerjük egymást. És azt is, hogy Maya is a csapatunkba volt. Csak, hogy az egyik bevetés alkalmával rájöttünk, hogy Maya titkos infokat adott át a kiborgoknak. Ezt mi elmondtuk a főnöknek, aki rögtön kirúgta. Ezután Maya kitervelt egy buszút ellenünk. Thrisnek volt egy öccse, aki ott volt a bizonyos napon a WONZO főhadiszállásán. Nem számítottunk kiborg támadásra. Thris öccsét elbújtattuk egy irodába. Mi elmentünk harcolni. Azonban arra nem számítottunk, hogy felakarják robbantani az épületet. Rohantunk az irodába Huegaért, de amikor odaértünk… -Eclair szeméből kicsordult egy könnycsepp. –amikor odaértünk ott találtuk Mayat Huagaval. Huega ott térdelt Maya előtt és sírt. Ekkor Maya ránk nézett undorító mosollyal és lelőtte Huegat.
-Micsoda?? Maya megölte Thris öccsét??? –kérdezték ámulva.
-Igen a szemünk láttára. –mondta Eclair.
Ekkor észrevették, hogy Thris erősen vérzik.
-Istenem, Trey vidd el gyorsan a kórházba! –mondta Tsubaki.
-Eclair…én… én sajnálom! –mondta hidegen Dum. –De akkor se kellett volna megölni! Lehet, hogy mérges, de az már 5éve volt!
Dum felkapta Maya holtestét.
-Tweedledum, várj! –mondta Eclair.
-Hagyjad, most gondolkoznia kell! Össze van zavarodva! –mondta Hiei.
-Eclair, te hogy tudtál ilyen emlékekkel élni? –kérdezte Tsubaki.
-Hát nem volt könnyű, de erős vagyok! –jelentette ki.
-Figyeljetek, szerintem kéne szólni a főnöknek! –mondta Alv.
-Ja. Ő pedig szólna az Uniós Tanácsnak és ha ez az ügy kitudódik, akkor tuti kinyírnak minket. –mondta Alisa.
-Igaza van Alisanak. Jobb, ha ez köztünk marad! –mondta Fyuji.
-Akkor menjünk haza! –mondta Jack.
-Oké! –válaszolták.
Eclair és Len egy kicsit lemaradt tőlük.
-Minden rendben? –kérdezte Len.
-Nem, semmi sincs rendben! –mondta Eclair és elkezdett sírni.
-Na, nyugodj meg! Tudom, hogy nehéz elfelejteni, de próbáld meg! –nyugtatta Len.
-De nem megy! Ahányszor csak megláttam Mayat, mindig előjött az a kép, amikor lelőtte Huegat.
-Figyelj rám! Eddig bírtad tartani! Tudom, hogy most már erősebb vagy, mint régen! Nem könnyű, de én és a többiek segítünk! Mert egy csapat vagyunk! Oké??
-Igen! Köszi! Te mindig tartod bennem a lelket! –mondta Eclair és megcsókolta Lent.
-Hahó, álom pár! Nem jönnétek? Jó lenne már otthon lenni! –mondta Hiei.
-Már is megyünk! –kiáltották.
A kórházban:
-Hogy van Thris? –kérdezte Eclair.
-Nincs jól! Azt mondták az orvosok, hogy kómában van! –mondta Trey.
-Hé! Haver, fel a fejjel! Minden rendben lesz! –mondta Jino.
-Igen! Én is hamar felébredtem! –mondta Zoey.
-Köszi srácok, ez sokat jelent! –mondta Trey.
-Jó estét csapat! –mondta Bankotsu belépve a kórterembe.
-Oh. Főnök. Ön mit keres itt? –kérdezte Lina.
-Hát ezt én is kérdezhetném! Nem igaz?
-Mi… mi
-Nem kell mentegetőznetek! Tudok mindent. –mondta Bankotsu.
-Tud mindent? De hogyan? –kérdezték.
-Ez maradjon az én titkom, de jobb ha tudjátok és mindig mindent tudok!
-Értettük!
-Hogy van a beteg?
-Nem jól. Kómában van, de nem olyan súlyos, mint amilyen Zoeynak volt! –mondta Trey.
-Az jó! –mondta Bankotsu. –Eclair, Zoey gyertek ki!
-Oké!
-Nos! Feladat van számotokra. Tudom, hogy ilyet nem szokás kérni tőletek, de most kérem. Kémkedni kéne a kiborgok után.
-Tessék?, -kérdezte Zoey.
-Ezt ugye most nem mondja komolyan, -kérdezte Eclair.
-De igen! A legkomolyabban mondom.
-Rendben.
-Menjetek a Platon bolygóra és gyűjtsetek minél több információt. –mondta Bankotsu.
-Miért pont minket kért meg? –kérdezte Zoey.
-Mert bízom bennetek! –mondta Bankotsu. –Induljatok!!!
-Értettük! –válaszolták és elfutottak. |